Itt olvasható: A határ
A határ – a novellasorozatom záródarabja, ahol a történelem és a személyes emlékek egy fülkében találkoznak. Ha átléptél már valaha olyan határt, ami nemcsak térképen, de belül is húzódott, ez a történet neked szól.
április 26-án egy robbanás rázta meg a világot. De mi, akik akkor a Szovjetunió szívében éltünk, nem hallottuk meg azonnal. A katasztrófa híre suttogva terjedt, mint valami tiltott szóbeszéd. Moszkvában, ahol akkoriban diákként tanultam, a levegő is más lett: nem csupán a tavasz fojtó porát…
Első találkozásom Orwell Állatfarmjával egészen különleges élmény volt. Diákként Moszkvában tanultam, és ott, a tiltások és korlátozások városában akadt a kezembe először ez a könyv. Egy barátom adott egy orosz nyelvű science fiction magazint – ártalmatlannak tűnt, csillagközi kalandokat ígért a…
„Egy hét telt el, és senki sem beszél róla.”
Ez a mondat nemcsak a Csernobilról szóló hallgatásról szól – hanem mindenről, amit eltemetünk magunkban. Egy világban, ahol az igazság nem közös, csak személyes – ha egyáltalán.
Ez a novella a hidegháború utolsó éveinek fojtott légkörét idézi meg:…
Ez az idézet régóta visszhangzik bennem. Talán mert én is láttam, ahogy egy világ kifordul önmagából, és ahogy emberek – barátok, szerelmek, ismerősök – próbálják megtalálni benne a saját helyüket. A novella, amelyet most ajánlok, erről a határhelyzetről szól. Külső és belső határokról, amelyek…
Ma lenne Milan Kundera születésnapja. És furcsa módon épp ma ajánlom neked azt a novellát, amelynek megírására talán épp az ő szavai adtak bátorságot.
A Bársony nem hangos regény, nem harsány visszaemlékezés. Inkább egy csendes forradalom belülről – egy történet, amely a rendszerváltás előtti…
Vannak falak, amelyeket kőből emelnek — és vannak, amik belőlünk épülnek. Ez a novella nem csak a berlini falról szól. Sokkal inkább arról, hogyan próbálunk eligazodni a történelem viharában, hogyan próbálunk hűek maradni önmagunkhoz akkor is, amikor minden változik körülöttünk.
A történetben…
1984,február 9-én, a hivatalos gyásznapon, amikor a Szovjetunió a világ előtt Andropov halála felett siránkozott, valami egészen más történt velem. Ez a novella, Nemzeti gyász, személyes emlékemen alapul: egy este Zólyomban, két diák, egy kocsma, ahol nem kellett volna nyitva lennie — és egy sor…